Iskolatörténet

Iskolánk rövid története

A több évszázados múlttal rendelkező Sepsiszentgyörgy városnak egyik legújabb lakónegyedében található a Váradi József Általános Iskola (2. Sz. Általános Iskola), amelyet mindenki csak Váradiként emleget. Nem „öreg” ez az iskola, az idén ünnepli mindössze 60. „életévét”, mégis az eredmények szempontjából méltó ellenfele városunk több évtizedes, esetleg évszázados múlttal rendelkező tanintézményeinek. De lássuk, hogyan is telt ennek a tanintézménynek az első 60 éve.

Az 1960-as évek elején a kommunista vezetés megváltoztatta Sepsiszentgyörgy városának oktatási rendszerét. Egyrészt módosították a beiskolázási körzeteket, másrészt pedig iskolákat számoltak fel, köztük a 7. Sz. Általános Iskolát, amelyet abban az időben mindenki cigányiskolaként ismert. Ezek az újítások nem oldották meg a problémákat, mert a gyereklétszám növekedése miatt új iskolát kellett alapítani. Így jött létre a 2. Sz. Általános Iskola.

Az új iskola a volt cigányiskola szegényes felszerelését örökölte, amelyet a felszámolt iskola igazgatója, Török Sándor átadott az új iskola első igazgatójának, Nagy B. Jánosnak: 11 darab kétüléses pad, 3 darab szék, 1 szekrény, 1 asztal, 1 kályha, 1 tábla, 1 mosófazék, 2 ivócsésze, 1 villanylámpa, 1 mosdótál, 1 szemléltető tábla, 8 darab szemléltető kép, 7 darab diapozitív filmtekercs, 1 iránytű, 1 darab gipszből készült emberi test és szervei, 1 haboltó. A szegényes felszerelés ellenére elég volt az az egy iránytű, hogy az új tanintézmény megtalálja helyét és útját városunk oktatási rendszerében.

A 2. Sz. Általános Iskola 1962-ben kezdte meg működését a Mikes Kelemen Líceum szomszédságában található megyei katonai parancsnokság épületében. Eleinte csak magyar tagozat működött, 5 elemi osztállyal. Az első V. osztály 1963-ban indult, a román I. osztály 1969-ben, az első román V. osztály pedig 1977-ben. A növekedő gyereklétszám miatt az iskolát átköltöztették a mai Mikes Kelemen Líceum épületébe. A iskola szegényes felszerelését abban az időben is, csakúgy mint napjainkban, szülői hozzájárulással bővítették. Jellemző az iskola egész történetére a jó viszony fenntartása a szülőkkel, a családias hangulat megteremtése az iskola falain belül.

A gyereklétszám növekedése miatt szükségessé vált, hogy az iskola saját épülettel rendelkezzék. 1970-ben készült el a Szemerja negyedi épület, amely napjainkban is otthont ad az iskolának. Ebben az épületben 7 tanterem, 2 laboratórium, 1 társadalomtudományi szakterem, 2 műhely, 1 könyvtárterem, 3 kisterem (óvoda működött bennük) létezett.

Az oktatás két váltásban történt. 1975-ben ismét bővítették az iskola épületét, mert a gyereklétszám folyamatosan nőtt. Az 1977-es földrengés következtében megrongálódott Székely Mikó Kollégium diákjainak egy része is itt folytatta a tanulmányait, ekkor az oktatás 3 váltásban történt. 1980-ban az iskolában 1427 tanuló volt.

A kommunizmus idején nemcsak az iskola épülete, felszerelése, gyereklétszáma gyarapodott, hanem a benne folytatott tevékenység is fejlődött a korszak korlátai között. A gyakori ellenőrzések jegyzőkönyvei értelmében az ellenőrző szervek általában meg voltak elégedve az iskolában folytatott oktatási tevékenységgel. A mindenkori probléma akkor is, akárcsak napjainkban, a román nyelvtudás hiányossága volt. Az iskola tanárai és tanulói megpróbáltak megfelelni a korszak követelményeinek, nagy lelkesedéssel vettek részt a tantárgy- és a sportversenyeken. A lelkesedés már nem volt akkora, ami a korszak kötelező „kulturális rendezvényeit” illeti:  Megéneklünk Románia, az augusztus 23-i ünnepségek stb.  A kötelező mezőgazdasági munkákból is kivették a részüket pedagógusok, tanulók egyaránt, mert abban az időben  szeptemberben a tanév nem tanulással kezdődött, hanem általában krumpliszedéssel, ritkább esetben kukoricaszedéssel. Az 1989-es forradalom szellemi felszabadulást eredményezett a tanintézmény tanítói, tanárai és tanulói számára. Megszabadultak minden olyan kötelezettségtől, amit csak azért végeztek el, mert féltek a következményektől.

1990-ben a tantestület Demeter Miklóst választotta igazgatónak. Igazgatósága idején, mely egészen 2007-ig tartott, az iskola látványos fejlődésen ment át. Az ő idejében az iskolát a folytonos megújulás és többet nyújtani akarás jellemezte.

A tanulólétszám növekedése miatt az iskola 1995-ben újabb épületszárnnyal gazdagodott, de ez sem oldotta meg a helyproblémát, az oktatás két váltásban történt. 2002-ben készült el az iskola legújabb épülete, a „kis Váradi”, ahol csak elemi osztályok működnek. Azóta az oktatás egy váltásban történik, szülői kérésre az elemi osztályos tanulók délutáni tanításban is részesülnek.  Napjainkban az iskola rendelkezik díszteremmel, tornateremmel is, ez lehetővé teszi a különböző rendezvények lebonyolítását.

1992. június 6-án jött létre a Váradi—Bartalis Alapítvány az alapító tagok szabad akaratából. A statútum értelmében az alapítvány célja, hogy ápolja és fejlessze az anyanyelvet, hogy anyagi alapot teremtsen az iskola fejlődéséhez, korszerűsítéséhez. Szintén 1992-ben történt meg az iskola névváltoztatása is: a 2. Sz. Általános Iskola felvette Váradi József szabadságharcos nevét, akit 1854-ben végeztek ki a Makk József vezette összeesküvésben való részvétele miatt.

A forradalom után a megújulás, az úttörés volt jellemző az iskolára. A megyében először a Váradiban kezdték el működésüket az alternatív oktatási formák. Az 1994-es tanévben a Waldorf alternatív oktatás Mikola Edit vezetésével (sajnos pár év elteltével elköltöztek az iskolából, mert nem felelt meg számukra a délutáni oktatás). Balázs Réka tanítónő kezdeményezésére indult 1997-ben a Step by Step alternatív oktatás az iskolánkban, ez a mai napig működik és iskolánk egyik vonzerejét jelenti. 1998-ban indult a református tagozat.

2007-től Fekécs Károly a tanintézmény igazgatója, vezetése alatt az iskola tovább folytatta, folytatja látványos változását. Tantermek, folyosók kerültek felújításra, új kerítést, új színeket kapott az iskola. Kertje is látványos megújuláson ment át, díszcserjék, padok, sétányok díszítik.

Az oktatás szempontjából is kedvező volt a forradalom utáni időszak. Tanulóink számos tantárgyversenyen vettek részt és kiváló eredményeket értek el. Jól szerepeltek csapataink a különböző sportversenyeken is. Rengeteg kulturális rendezvényen vettek részt tanulóink, az országban és a határokon túl is. Évek óta iskolánkban szervezik a gyerekszínjátszás megyei és országos találkozóját is, tanulóink itt is jó eredményekkel szerepelnek. A kötelező vizsgákon is jó eredmények születnek, melyeknek köszönhetően iskolánk tanulóinak nagy része városunk legjobb líceumaiban folytathatja tanulmányait.

Tudjuk, hogy mi történt az elmúlt 60 évben, a múlt pedig kötelez bennünket a jövőbeli megvalósításokra.